Rövid beszélgetés Picivel

A múlt héten újabb fontos esemény történt a csapat életében, Varga Tamás beadta a hivatalos nevezést a Divízió II. bajnokságba. Ennek apropóján válaszolt pár kérdésre a csapat vezetőedzője.

Mielőtt előre tekintenénk, egy pillanatra nézzünk vissza a tavalyi évre.
Tomi, december közepén az évzárón láthatóan boldogan idézted fel a 2021 -es év eseményeit, sikereit. Vissza tudsz még emlékezni 2021 elejére? Mik voltak akkor az álmaid a csapatra vonatkozóan 2021 -re?

Varga Tamás: Év elején még azon izgultam, hogy a COVID miatt mikor tudjuk elkezdeni az edzéseket, de szerencsére csak pár hetet kellett kihagyni. Sajnos épp a vírus miatt nem volt tervezhető az év, de már az is pozitívan hatott a csapatra, hogy elkezdtünk mozogni. Egyébként vezetőként az a célom, hogy valamilyen formában játszani tudjon a csapatom.


Mik azok az események melyeket nagy sikernek éltél meg?

VT: A felnőtt csapatunk nyár elején vett részt a Zsírosbödön kupán, amit megnyertünk. Nyár végén volt még a Szövetség által szervezett 9v9 bajnokság, ezen a 3. helyen végeztünk a soproni csapattal együtt. Ősszel volt még a srácoknak egy barátságos meccsük Sopronban, ahova nem is annyira a pontokért mentünk, inkább az újoncokat próbáltuk beépíteni a csapatba.
Ezen kívül volt egy felnőtt játékosunk Molnár István /Tanbá/, ő a Div II-es szezont játszotta végig a tatabányai együttesnél.

Sajnos a flag csapatunknak nem volt ennyi lehetősége a játékra, de ősszel végre nekik is volt egy kupanap. Nem szeretném elkiabálni, de úgy néz ki, hogy az Amerikai futball kontakt nélküli része is fejlődésnek indul és talán több csapat is elkezdett toborozni.

Több játékosunk részt vett az U15-ös utánpótlás bajnokságban, a Szigetközi Banditák csapatában. Rengeteget tanultak és nagyon jól érezték magukat! Galamb Gergő az egyik hét MVP játékosa is lett, de persze ez nem jött volna össze Muntyán Bence remek QB teljesítménye nélkül. Kluber Botond pedig a védő egységet erősítette.


A sportban nem csak sikerek, de – még ha erről nem is annyira szeretünk beszélni – csalódások is vannak. Téged mi szomorított el leginkább a tavalyi évben?

VT: Ez egy jó kérdés, visszagondolva az emberismeretem az, amiben csalódtam. Voltak emberek, akiknek bizalmat szavaztam és átvertek, de voltak, akik meg kevés esélyt kaptak pedig többet érdemeltek volna. Ez egy általános probléma.


Mielőtt előre tekintünk még egy utolsó kérdés. Mi az az egy dolog, amiből a legtöbbet tanultál a tavalyi év során?

VT: Nem vagyunk egyformák, mindenki különbözik a másiktól és sajnos vannak olyan momentumok, amiken eddig átsiklottam. A csöndesebb, nyugodtabb játékosokat mennyire zavarhatja a nagyszájú, egoista, „ki ha én nem” ember és ezekre az apró jelekre kell nagyon odafigyelnem és tennem ellene. Többet kell beszélgetnem a srácokkal, jobban meg kell ismernem mindenkit. Ha valaki tiszteletlen, nem úgy beszél a társaival, ahogy az elvárható, akkor hamar el kell küldeni, nem szabad várni, hátha megoldódik, nem szabad homokba dugni a fejem.


Na, akkor nézzünk előre. Az évvégi pihenőt követően januárban újra megkezdődtek az edzések. Hidegben, sötétben … nem egyszerű. Mi láttál az első egy – két alkalom során a csapaton? Motiválta őket a Div II-es indulás lehetősége? Lelkesebben vágtak bele az edzésekbe?

VT: Igen, nagyon jó érzés volt, nagyon jó volt látni, hogy az első edzésen az időjárás ellenére is, húsz fő fölött voltunk. Látszott mindenkin, hogy hiányzott a csapat és várják a bajnokságot.


Miben lesznek mások – ha mások lesznek – ezek az edzések a korábbiakhoz képest? Itt a gyakoriságra, intenzitásra, a gyakorlatok és feladatok jellegére gondolok.

VT: Összetettebb, hosszabb edzéseket tervezünk, kell a több kondi, illetve az elméleti edzéseket is fel kell pörgetnünk. Számunkra új lesz a Bajnokság, de megpróbálunk felkészülni rá.


Az edzésekre vonatkozóan mit kérsz a játékosokról? Mi az, amit ebben az évben másképp kell csinálni?

VT: Próbálom megértetni mindenkivel, hogy tényleg csak nagyon indokolt esetben hagyják ki az edzést (bár ebbe ez a vírusos időszak is beleszól), ha hiányoznak, az nem csak nekik kiesés, de a többiek se tudnak megfelelően edzeni, ha kevés a létszám.


Lehet már valamit tudni a csapat felépítéséről?

VT: Ebben a sportban nem elég 25 fő, hogy végig csináljon problémák nélkül egy bajnokságot. A tavalyi év második felében már beszélgettünk Sopronnal és Szombathellyel az együttműködésről, amit az év végére sikerült is összehozni. Így tőlük fognak segítő játékosok érkezni hozzánk, akik a Bears mezében fognak pályára lépni!


Mikor lehet tudni milyen csapatokkal, mikor és hol lesznek a mérkőzések?

VT: Jelenleg még tart a sorsolás. Februárban fogjuk megtudni, hogy kivel, mikor játszunk.


A szurkolók milyen fórumon tudnak erről legkönnyebben naprakész információt szerezni?

VT: Szerződtünk egy média céggel, akik a mérkőzéseinkre több kamerával és a megfelelő felszereléssel érkezve élő közvetítést biztosítanak Youtube csatornánkon. Ezáltal az összes mérkőzésünk nézhető lesz azoknak is, akik nem tudnak kijönni a pályára. A Facebook-n, az Instagram-n és a weboldalon is folyamatosan követhetők lesznek az eredmények, illetve a közelgő események.


Mindenki tudja, hogy egy csapat életében az első hivatalos bajnokságon való indulás mindig emlékezetes dolog még akkor is, ha ez nem mindig a felhőtlen sikerekről szól. Aki ebben részt tud venni az valószínűleg jó sokáig nem felejti el ezt az első évet.
Ha nem pontokban, TD-kben és győzelmekben gondolkozunk akkor számodra mi jelenténé a bajnokság végén a boldogságot? Tudod, amikor a bajnokság végén leülsz egy fotelba, egyik kezedben szivarral és a másikban egy pohár whisky-vel, becsukod a szemed és mosolyogsz.

VT: Igazán számomra nem a vége, hanem a bajnokságban való elindulás a boldogág, amit jelenleg fel sem tudok fogni, mert annyi dolog van a regisztráció és egyéb teendő mellett, hogy majd az első meccsen fog valósággá válni, hogy 3 év alatt milyen nagy teljesítményt ért el a csapat. Ha a bajnokság végén leülve szivarral és whisky-vel a kezemben úgy tudok visszagondolni, hogy az egész szezon alatt sikerült a csapatban megtartani a motivációt és minél kevesebb sérüléssel játszottuk végig, az biztosan mosolyt fog csalni az arcomra. Viszont számomra ott nem ér véget a munka, mert az év második felében már az utánpótlásra kell összpontosítani.

Kívánom, hogy sikeres éve legyen a flag és a felnőtt csapatnak is és csatlakozzon minél több lelkes sport szerető a csapathoz a pályán és a lelátókon is.
Sok sikert, kitartást és a Bears legyen veletek!

1 thought on “Rövid beszélgetés Picivel

  1. Érdekes beszámó volt és szurkolok hogy az idei év sikeres legyen és ha másképpen nem is de 1-1 megosztásal tudok segíteni a csapatnak sok sikert kívánok az idei évhez

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük